A BETILTOTT GREENWASHING

Bizonyára sokan hallottátok már, hogy betiltották az EU-ban azoknak az élelmiszerrel is érintkező eszközöknek a forgalmazását, melyek bambusz és műanyag keverékéből készülnek. ÉS EZ JÓ HÍR! A két anyag érintkezésekor egészségre káros anyagok szabadulnak fel a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben.

De nem csak az egészségünk szempontjából jó hír ez, hanem azért is, mert – ennek az anyagnak csak egy része bambusz

– ami éppen jó is lehetne, hogy kevesebb műanyagot kell használni az előállításához, csakhogy így a termék nem újrahasznosítható műanyagként, és nem is komposztálható otthon vagy a kert végében – kivéve ipari komposztálókban, amik nem igazán elérhetők a világ lakosságának legnagyobb része számára, és nem úgy fest, mintha ezek robbanásszerűen terjednének el.

– így aztán ezek a termékek a szemétdombra fognak kerülni, ahol a műanyag szinte ugyanolyan műanyagként viselkedik, mint bármelyik másik

– a bambusz víz és tápanyagigényes, emiatt termesztése – gyors növekedése ellenére – nem elhanyagolható környezeti lábnyomot hagy maga után. És ugye nem egy tartós termékről van szó, tehát újra és újra…

– mint egyszer használatos, eldobható termék, nem segíti elő hosszú távon a hulladékcsökkentést, új termék vásárlására ösztönzi a fogyasztókat

– +1 a bambusz-műanyag kompozitból készülő termékekből (tányér, evőeszközök, pohár) általában létezik nem eldobható, tartós változat, melynek használata sok esetben megoldható lenne (pl. kempingezés, utazás, szülinapi buli), sőt igazából nagyon kevés esetben nem megoldható némi gondolkodás és erőfeszítés befektetésével.

Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel?

Sokan úgy tekintenek a szelektív hulladékgyűjtésre, mint a maximum, amit hétköznapi életükben megtehetnek a környezetért, pedig valójában ez a minimum.

Érdekes módon Magyarországon 2014 óta kötelező a szelektív hulladékgyűjtés, de lakossági és sokszor intézményi szinten ezt semmi nem ellenőrzi vagy szankcionálja. Ezzel szemben Belgiumban nagy hangsúlyt fektetnek erre, sőt, a rosszul szelektált hulladékot nem is hajlandó elvinni a kukásautó, újraválogatásra kötelezik a lakosokat, több figyelmeztetés után pedig büntetést kapnak.

Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel? Miért nem megoldás a környezetszennyezésre és a pazarlás felszámolására?

  •  A szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítása is nagyon energiaigényes és költséges folyamat. Pont emiatt számos régióban csak korlátozottan hasznosítják újra a kiválogatott hulladékot, mert nem éri meg elszállítani, sem új technológiát bevezetni. Így aztán megy a lerakóba vagy égetőbe.
  • A szelektíven gyűjtött és már átválogatott műanyagnak is csak kis része hasznosul újra anyagként. Európában 2010-ben a műanyagok 25%-át hasznosítják újra, amelynek 65%-át energianyerésre használják és csak a fennmaradó részt hasznosítják újra anyagában. Tehát a 75%-a lerakóba kerül. 2018-ban még mindig csak a 30 %-a kerüli el a lerakót vagy az égetőt! Ez azért is történhet meg, mert gyakran olcsóbb kőolajból új nyersanyagot előállítani, mint újrahasznosítani a meglévőt. Az égetés igaz energiát szolgáltat, de egyúttal szennyező is.
  •   2018 óta Kína nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben veszi át a világ szelektív hulladékát, mert már nem éri meg neki az újrahasznosítás (mivel munkaerőigényes, és már nem olyan olcsó a kínai munkaerő sem). Ettől összeomlott az addig működő globális hulladékpiac, és az addig továbbadott szelektív hulladékok az eladó országok nyakán maradtak, ugyanakkor saját infrastruktúrájuk gyakran nincs a különféle hulladéktípusok feldolgozására.

Minden jel arra mutat, hogy jelenleg és hosszú távon is az egyetlen igazi megoldás a hulladék keletkezésének megelőzése. Habár sokszor egyéni szinten is költséges pl. egy elromlott háztartási gépet megjavíttatni, érdemes lehet mégis rááldozni a pénzt, ha a környezettudatosság elsőbbséget élvez a háztartásunkban. Vannak ennek ösztönzésére jó törekvések, pl. Svédországban adókedvezményt kapnak a szereléssel foglalkozó szakemberek, hogy olcsóbbá váljon a tárgyak megjavíttatása, még ha az új alkatrészeket a gyártók magas áron is kínálják.

A szelektív hulladékgyűjtés jóval egyszerűbb (első ránézésre) mint a hulladékmentes életmódra való áttérés. Ugyanakkor mint látjuk, hosszú távon nem kielégítő, ezért a szelektív gyűjtés helyett érdemes a hulladékmentességet ösztönözni. Élj minél hulladékmentesebben, és amit nem tudsz csomagolás nélkül beszerezni, ott válaszd a leginkább újrahasználható, újrahasznosítható alternatívát, a szelektív gyűjtésre pedig tekintsünk elvárt minimumként!

Felhasznált források:

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181212STO21610/muanyagok-es-ujrahasznositas-az-eu-ban-a-szamok-infografika

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa.pdf

https://humusz.hu/hirek/tenyek-es-tevhitek-szelektiv-gyujtesrol/24743

https://444.hu/2016/09/19/felvenne-a-harcot-a-tulzo-fogyasztassal-a-sved-kormany-adokedvezmenyt-kaphatnak-a-szerelok?fbclid=IwAR2UCF0DXrHpa3DlGhL5EeWHs4pMHTSPDYLa3pB-2yk5BsLv7C8Exhe3_TU

https://444.hu/2018/11/15/kina-nem-vesz-at-tobb-szemetet-a-fejlett-vilagbol-mi-pedig-szep-lassan-elmerulunk-a-mocsokban

https://hvg.hu/kkv/20200131_Ingyen_sem_veszik_mar_at_a_papirt_osszeomlas_szelen_a_szelektiv_papirgyujtes