Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel?

Sokan úgy tekintenek a szelektív hulladékgyűjtésre, mint a maximum, amit hétköznapi életükben megtehetnek a környezetért, pedig valójában ez a minimum.

Érdekes módon Magyarországon 2014 óta kötelező a szelektív hulladékgyűjtés, de lakossági és sokszor intézményi szinten ezt semmi nem ellenőrzi vagy szankcionálja. Ezzel szemben Belgiumban nagy hangsúlyt fektetnek erre, sőt, a rosszul szelektált hulladékot nem is hajlandó elvinni a kukásautó, újraválogatásra kötelezik a lakosokat, több figyelmeztetés után pedig büntetést kapnak.

Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel? Miért nem megoldás a környezetszennyezésre és a pazarlás felszámolására?

  •  A szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítása is nagyon energiaigényes és költséges folyamat. Pont emiatt számos régióban csak korlátozottan hasznosítják újra a kiválogatott hulladékot, mert nem éri meg elszállítani, sem új technológiát bevezetni. Így aztán megy a lerakóba vagy égetőbe.
  • A szelektíven gyűjtött és már átválogatott műanyagnak is csak kis része hasznosul újra anyagként. Európában 2010-ben a műanyagok 25%-át hasznosítják újra, amelynek 65%-át energianyerésre használják és csak a fennmaradó részt hasznosítják újra anyagában. Tehát a 75%-a lerakóba kerül. 2018-ban még mindig csak a 30 %-a kerüli el a lerakót vagy az égetőt! Ez azért is történhet meg, mert gyakran olcsóbb kőolajból új nyersanyagot előállítani, mint újrahasznosítani a meglévőt. Az égetés igaz energiát szolgáltat, de egyúttal szennyező is.
  •   2018 óta Kína nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben veszi át a világ szelektív hulladékát, mert már nem éri meg neki az újrahasznosítás (mivel munkaerőigényes, és már nem olyan olcsó a kínai munkaerő sem). Ettől összeomlott az addig működő globális hulladékpiac, és az addig továbbadott szelektív hulladékok az eladó országok nyakán maradtak, ugyanakkor saját infrastruktúrájuk gyakran nincs a különféle hulladéktípusok feldolgozására.

Minden jel arra mutat, hogy jelenleg és hosszú távon is az egyetlen igazi megoldás a hulladék keletkezésének megelőzése. Habár sokszor egyéni szinten is költséges pl. egy elromlott háztartási gépet megjavíttatni, érdemes lehet mégis rááldozni a pénzt, ha a környezettudatosság elsőbbséget élvez a háztartásunkban. Vannak ennek ösztönzésére jó törekvések, pl. Svédországban adókedvezményt kapnak a szereléssel foglalkozó szakemberek, hogy olcsóbbá váljon a tárgyak megjavíttatása, még ha az új alkatrészeket a gyártók magas áron is kínálják.

A szelektív hulladékgyűjtés jóval egyszerűbb (első ránézésre) mint a hulladékmentes életmódra való áttérés. Ugyanakkor mint látjuk, hosszú távon nem kielégítő, ezért a szelektív gyűjtés helyett érdemes a hulladékmentességet ösztönözni. Élj minél hulladékmentesebben, és amit nem tudsz csomagolás nélkül beszerezni, ott válaszd a leginkább újrahasználható, újrahasznosítható alternatívát, a szelektív gyűjtésre pedig tekintsünk elvárt minimumként!

Felhasznált források:

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181212STO21610/muanyagok-es-ujrahasznositas-az-eu-ban-a-szamok-infografika

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa.pdf

https://humusz.hu/hirek/tenyek-es-tevhitek-szelektiv-gyujtesrol/24743

https://444.hu/2016/09/19/felvenne-a-harcot-a-tulzo-fogyasztassal-a-sved-kormany-adokedvezmenyt-kaphatnak-a-szerelok?fbclid=IwAR2UCF0DXrHpa3DlGhL5EeWHs4pMHTSPDYLa3pB-2yk5BsLv7C8Exhe3_TU

https://444.hu/2018/11/15/kina-nem-vesz-at-tobb-szemetet-a-fejlett-vilagbol-mi-pedig-szep-lassan-elmerulunk-a-mocsokban

https://hvg.hu/kkv/20200131_Ingyen_sem_veszik_mar_at_a_papirt_osszeomlas_szelen_a_szelektiv_papirgyujtes

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük