Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel?

Sokan úgy tekintenek a szelektív hulladékgyűjtésre, mint a maximum, amit hétköznapi életükben megtehetnek a környezetért, pedig valójában ez a minimum.

Érdekes módon Magyarországon 2014 óta kötelező a szelektív hulladékgyűjtés, de lakossági és sokszor intézményi szinten ezt semmi nem ellenőrzi vagy szankcionálja. Ezzel szemben Belgiumban nagy hangsúlyt fektetnek erre, sőt, a rosszul szelektált hulladékot nem is hajlandó elvinni a kukásautó, újraválogatásra kötelezik a lakosokat, több figyelmeztetés után pedig büntetést kapnak.

Mi a probléma a szelektív hulladékgyűjtéssel? Miért nem megoldás a környezetszennyezésre és a pazarlás felszámolására?

  •  A szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítása is nagyon energiaigényes és költséges folyamat. Pont emiatt számos régióban csak korlátozottan hasznosítják újra a kiválogatott hulladékot, mert nem éri meg elszállítani, sem új technológiát bevezetni. Így aztán megy a lerakóba vagy égetőbe.
  • A szelektíven gyűjtött és már átválogatott műanyagnak is csak kis része hasznosul újra anyagként. Európában 2010-ben a műanyagok 25%-át hasznosítják újra, amelynek 65%-át energianyerésre használják és csak a fennmaradó részt hasznosítják újra anyagában. Tehát a 75%-a lerakóba kerül. 2018-ban még mindig csak a 30 %-a kerüli el a lerakót vagy az égetőt! Ez azért is történhet meg, mert gyakran olcsóbb kőolajból új nyersanyagot előállítani, mint újrahasznosítani a meglévőt. Az égetés igaz energiát szolgáltat, de egyúttal szennyező is.
  •   2018 óta Kína nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben veszi át a világ szelektív hulladékát, mert már nem éri meg neki az újrahasznosítás (mivel munkaerőigényes, és már nem olyan olcsó a kínai munkaerő sem). Ettől összeomlott az addig működő globális hulladékpiac, és az addig továbbadott szelektív hulladékok az eladó országok nyakán maradtak, ugyanakkor saját infrastruktúrájuk gyakran nincs a különféle hulladéktípusok feldolgozására.

Minden jel arra mutat, hogy jelenleg és hosszú távon is az egyetlen igazi megoldás a hulladék keletkezésének megelőzése. Habár sokszor egyéni szinten is költséges pl. egy elromlott háztartási gépet megjavíttatni, érdemes lehet mégis rááldozni a pénzt, ha a környezettudatosság elsőbbséget élvez a háztartásunkban. Vannak ennek ösztönzésére jó törekvések, pl. Svédországban adókedvezményt kapnak a szereléssel foglalkozó szakemberek, hogy olcsóbbá váljon a tárgyak megjavíttatása, még ha az új alkatrészeket a gyártók magas áron is kínálják.

A szelektív hulladékgyűjtés jóval egyszerűbb (első ránézésre) mint a hulladékmentes életmódra való áttérés. Ugyanakkor mint látjuk, hosszú távon nem kielégítő, ezért a szelektív gyűjtés helyett érdemes a hulladékmentességet ösztönözni. Élj minél hulladékmentesebben, és amit nem tudsz csomagolás nélkül beszerezni, ott válaszd a leginkább újrahasználható, újrahasznosítható alternatívát, a szelektív gyűjtésre pedig tekintsünk elvárt minimumként!

Felhasznált források:

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181212STO21610/muanyagok-es-ujrahasznositas-az-eu-ban-a-szamok-infografika

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa/2010-0012_muanyagok_ujrahasznositasa.pdf

https://humusz.hu/hirek/tenyek-es-tevhitek-szelektiv-gyujtesrol/24743

https://444.hu/2016/09/19/felvenne-a-harcot-a-tulzo-fogyasztassal-a-sved-kormany-adokedvezmenyt-kaphatnak-a-szerelok?fbclid=IwAR2UCF0DXrHpa3DlGhL5EeWHs4pMHTSPDYLa3pB-2yk5BsLv7C8Exhe3_TU

https://444.hu/2018/11/15/kina-nem-vesz-at-tobb-szemetet-a-fejlett-vilagbol-mi-pedig-szep-lassan-elmerulunk-a-mocsokban

https://hvg.hu/kkv/20200131_Ingyen_sem_veszik_mar_at_a_papirt_osszeomlas_szelen_a_szelektiv_papirgyujtes

Házi granola készítése

Sokak számára a finom reggeli az egyik legfőbb motiváció, hogy reggel kikeljenek az ágyból. Ez az egészséges, tápláló granola recept talán segít, hogy lendületesen és vidáman induljon napod egész héten!

Granola – a motiváló reggeli

A hozzávalók mindegyike beszerezhető nálunk, a Garabolyosban, elkészítése egyszerű és gyors, ízlés szerint édesíthető, variálható.

  1. Önts egy tálba zabpelyhet és bármilyen olajos magvat, (mi napraforgó-, len- és tökmagot használtunk), esetleg kókuszreszeléket, valamint egy csipet sót. (Akit segítenek az arányok: kb 3 pohár zabpehelyhez fél-fél pohár mindegyik plusz összetevőből)
  2. Áztass meleg vízbe egy pohár aszalt szilvát, adj hozzá egy kávéskanál fahéjat, 4-5 evőkanál mézet, majd turmixgép segítségével daráld krémes állagúra. (Ha túl “száraz”, darabos marad, egy kis vizet vagy plusz mézet mindig hozzáadhatsz.)
  3. A kapott masszát kézzel dolgozd össze a száraz hozzávalókkal. Addig kevergesd, gyúrd, masszírozd, míg az egészet beborítja az aszaltszilva-püré, s a zabpehely kisebb csomókra összeáll.
  4. Oszlasd el arányosan egy sütőpapírral bélelt tepsin, majd süsd előmelegített sütőben 160 fokon, míg aranybarna nem lesz. (kb 20-25 perc, félidőnél érdemes kivenni, megkavarni, újra eloszlatni)
  5. Ha szeretnél, adj hozzá apróra vágott aszalt gyümölcsöket, mazsolát, akár csokidarabokat.

Leginkább gyümölcsturmixszal vagy joghurttal tálalva ajánljuk. Ez a recept nem tartalmaz hozzáadott cukrot, így az édesszájúaknak érdemes lehet egy-két evőkanál cukorral kiegészíteni a hozzávalók listáját.

Inspirációra vágysz? Ajánljuk különleges (almás-fahéjas, kókuszos, étcsoki-törökmogyorós, meggy-málnás) GabiJó granoláinkat, amiket egytől-egyig csomagolásmentesen beszerezhetsz nálunk.

Házi granola csomagolásmentesen


Saját készítésű karácsonyfa

Miért is jó egy „többször használatos”, ráadásul műanyagmentes fát készíteni karácsonyra (és jövő karácsonyra és még sok más karácsonyra)? Itt is érvényes az, hogy a tartós tárgyak mindig környezetbarátabbak az egyszer használatosakkal szemben, még akkor is, ha egy természetes, lebomló anyagról van szó. Készíts maradandó fát, ami igaz nem fenyő, de ugyanúgy éke lehet az ünnepi díszbe borult otthonnak! (A fenyőillatot néhány fenyőággal is pótolhatod.) Sok-sok ötletet találhatsz az interneten, falra applikált fenyőalakú dekorációkat, papírból, deszkából, tojástartóból, uszadékfából barkácsolt, akár háromdiemnziós „fákat”. Ha a régi díszeket kombinálod újonnan készített természetes alapanyagú díszekkel, mutatós karácsonyfát készíthetsz, és nem tilos egy már meglévő ledes égősorral sem feldobni!

Advent 1. nap – Fűszerolaj

Egy nagyon egyszerű ötletet hoztunk december első napjára, ami azért került mégis ide, mert az elkészüléséhez szükség van némi időre, egész pontosan 2-4 hétre. A fűszerolajban az a zseniális, hogy rendkívűl egyszerű, kevés hozzávalóra van szükség.

Emellett viszont egyedi és kézzel-szívvel-lélekkel készült ajándékot tehetünk a fa alá, ami biztosan nem lesz felesleges, ha az ajándékozottunk otthonosan mozog a konyhában. Tehát a fűszerolaj hozzávalói:
Az olaj lehet:
• napraforgó olaj
• extra szűz olívaolaj
• repceolaj

A fűszerek pedig lehetnek frissek vagy szárítottak is, pl:
• bazsalikom
• oregánó
• majoránna
• babérlevél
• kakukkfű
• rozmaring
• petrezselyem
• menta
• chili paprika
• koriander
• borókabogyó
• citrom héj (vegyszermentes)
• stb (Érdemes törekedni jó minőségű hozzávalók beszerzésére. )

És szükség lesz egy üvegre az érleléshez meg egy másikra a kész olajnak, amit aztán majd lehet feliratozni, díszíteni.

A fűszerek keveréséhez nagyon sok tipp van a neten, de ez maximálisan a fantáziánkra, ízlésünkre van bízva, vannak akik szerint 3 fűszernél többet nem ajánlatos használni egyszerre.
És akkor az elkészítés:
• langyosítsd meg az olajat
• tedd bele a fűszereket
• hagyd állni 2-4 hétig
• naponta – 2 naponta keverd meg, vagy rázd össze
• majd szűrd le
• töltsd a végleges kis üvegébe

És kész is! 🙂

Lebomló műnyagok – Lemaradtunk volna valamiről?

Te is hallottál már a lebomló műanyagokról? Sajnos egyre népszerűbbek. Miért sajnos? Blogposztunkból kiderül! UI.: Éljen a vászon szütyő! 😉

Gyakran találkozni olyan cégekkel, akik terméküket igyekeznek zöldíteni 100%-ig komposztálható, biológiailag lebomló, kizárólag növényi eredetű vagy bioműanyagok emlegetésével. Ételcsomagolás, környezetbarát zacskó, poharak, más egyszerhasználatos tárgyak.

Felmerül ilyenkor a zero waste-ért izzadókban a kérdés, hogy akkor mi a szösznek próbáljuk annyira kikerülni a műanyag tárgyakat, ha lehetne ilyen szuper, ártalmatlan anyagból egyszerhasználatos tárgyakat gyártani az olyan esetekben, amikor mégis nagyon praktikus és kényelmes lenne a műanyag tulajdonságait kiélvezni (pl. vízzárás, változatos forma és merevség).

A rövid és egyszerű válasz az, hogy azért, mert ilyen nem létezik – legalábbis egyelőre. Azonnal kezdjünk gyanakodni, ha a 2020-as években egy cég ilyesmivel kecsegtet bennünket. A számos híresztelésnek utána járva mindig az derül ki, hogy még a „leglebomlóbb, legzöldebb” műanyag sem felel meg egy igazán környezettudatos ember igényeinek.

Lássuk, miről van szó pontosan!

A bioműanyag a bio-alapú műanyagokat és a biológiai úton lebomló műanyagokat takarja. A bio-alapú műanyagok olyan anyagok, amelyek megújuló – pl. kukoricakeményítő vagy egyéb szerves anyagok – alapanyagokból készülnek (és nem a végesekből, mint a kőolaj) . Így készülhet „klasszikus, nem lebomló műanyag, pl. polietilén (PE) is, de biológiailag lebomló anyag is pl. politejsav származékai (PLA – poliaktidok). Utóbbi jól hangzik, de ne örüljünk, később meglátjuk, miért is ne! Léteznek továbbá az oxo-degradábilis, azaz „széteső” műanyagok, melyek fény hatására mikroműanyagokká aprózódnak. Ezek még csak le sem bomlanak kémiai értelemben, csak kisebb darabokban távoznak a természetbe, legalább ugyanolyan károkat okozva, mint a hagyományos műanyagok. 2019-ben majdnem sikerült betiltani ez utóbbi kategóriát Magyarországon, de végül a kormány nem támogatta a törvényjavaslatot.

A probléma ezekkel a műanyagokkal, hogy a hangzatos állítások és elnevezések csak részben igazak vagy félrevezetőek.

  • Növényi eredetű. – Az meglehet, de attól még nem biztos, hogy a lebomlása biztosított, vagy hogy nem jár káros folyamatokkal. Az előállításra szánt energiáról nem is beszélve. Gyakran kukoricakeményítőből állítják elő ezeket a fajta műanyagokat, és meggondolandó, hogy a megtermelésébe fektetett energiát nem hasznosabb-e takarmányként, élelmiszerként kiélvezni.
  • Lebomló. – Hogy, hol, milyen körülmények között? Egyszer minden lebomlik. A műanyag kb. 500 év alatt. Ezzel az erővel minden műanyag lebomló. Az hogy addig mennyi kárt okoz, az egy másik történet. Az áhított pár nap alatt bekövetkező káros anyagoktól mentes lebomlás a szemetesünkben vagy a komposztálónkban csak álom. Nem létezik.
  • Komposztálható. – Igen, ezek a műanyagok ipari komposztálás során, meghatározott hőmérséklet, oxigénszint és páratartalom mellett tudnak lebomlani. Ez sem a kis otthoni komposztálónkban, sem a kert végében nem fog végbemenni. Magyarországon nincs olyan üzem, ahol a többi műanyagtól külön válogatott, és emellett kizárólag szerves hulladékkal együtt a bioműanyagokat komposztálnák – és leginkább sehol máshol sincsen ilyen, kevés kivétellel (pl. Milánóban). Ennek egyszerűen még nem alakult ki az infrastruktúrája, és amíg nem biztosított a megfelelő lakossági gyűjtés és üzemi komposztálás, addig puszta zöldre festés (greenwashing) a komposztálható műanyag eszményképe.

És amit nem állítanak róla, ugyanakkor probléma:

  • Bomlásuk során végbemennek káros kémiai folyamatok, a talaj és víz pH értéke savasabbá válik, felborítva ezzel az ott élő organizmusok, állatok, növények életterének egyensúlyát (pl. a PLA esetén).
  • Könnyen belekeverednek a szelektív műanyagok közé, ezzel rontva az ebből készült termék minőségét.
  • Ha nem a megfelelő helyen válik hulladékká, korábban apró darabokra esik szét, és könnyebben beszivárog a talajba, vízbe.
  • Az egyszer használatos termékek kultúráját támogatja, ami – ha kizárólag csak az előállítás környezeti lábnyomát (energia, víz) néznénk – egyáltalán nem környezettudatos. Az eldobható alternatíva mindig a rosszabbik alternatíva ebből a szempontból.
  • A „lebomló” műanyagok gyártása sokszor még a hagyományos műanyagok előállításánál is energiaigényesebb és költségesebb.
  • Sajnos az emberek hajlamosabbak eldobni és a természetbe juttatni azokat a hulladékokat, amiről azt gondolják, hogy nem környezetszennyező. Így van ez a bio- vagy lebomló műanyagokkal is.

Említésre méltó, hogy sokféle kísérletezés zajlik a műanyaghoz hasonló, de káros hatások nélkül lebomló anyagok létrehozásáról. Egy Holland laboratóriumban például kiszárított gombatelepekből állítottak elő tartós használatra szánt tárgyakat, kissámlit, csomagolóanyagot. Bizonyára sok hasonló elképzelést is elkezdtek már tesztelni, azonban mire ezek energiahatékony és elterjedt alternatívává válnak, még sok időnek kell eltelnie.

Tehát akkor mi a konklúzió? A lebomló vagy bio műanyagok nem alkalmasak a környezetszennyezés problémájának megoldására. Átmeneti megoldásként szolgálhatnak ugyan, de csak a megfelelő infrastruktúra kiépítésével. Hosszú távon azonban továbbra is az egyszerhasználatos termékek visszaszorítása az, amivel tehetünk a környezetünkért.

Forrás: Humusz Szövetség

https://humusz.hu/biomuanyag_allasfoglalas

https://humusz.hu/hirek/narancslevet-ontunk-az-oceanba-lebomlo-muanyagokkal/27275

Secondhand lelőhelyek Szegeden

A zero waste életmód elengedhetetlen alkotóeleme a használt árucikkekkel való megbarátkozás. Egy használt tárgy „örökbefogadásával” egyszerre két jót teszünk. Nem kerül a szeméttelepre (rosszabb esetben erdőszélre) a még használható ruha, elektronikai eszköz, háztartási felszerelés, könyv, játék, stb., illetve megspóroljuk egy hasonló új tárgy legyártásának a környezeti terhelését. Ez persze nagy mennyiségben és hosszú távon érvényesül. Szerencsére már egy Szeged méretű városban is számos lehetőség van másodkézből beszerezni szinte bármit, amire szükségünk van – némi kivárás és türelmes keresgélés azonban szükséges hozzá. Az online felületek előnye, hogy igen jól kereshetők, és a fölösleges közlekedést elkerülhetjük vele. Érdemes a helyi eladókat előnyben részesíteni. Minél kevesebbet kell utaztatni a tárgyat, annál nagyobbat nyer vele a környezetünk. Nem csak az ismert online piactereken érdemes szétnézni (Vatera, Jófogás), a Facebook Marketplace-en vagy adok-veszek csoportokban is előbb-utóbb megtaláljuk, amire szükségünk van. Persze néha kell engedni az elképzelésekből. Ha komoly hajlamunk van megunt tárgyaknak új életet adni, érdemes az alábbi csoportokat is követni:

  • Ingyen elvihető – Szeged és környéke
  • Újrahasznosító adok-veszek / ingyen elvihető
  • Háztartási hulladékcsökkentésért Csongrád megyében

Ha jobban szeretsz szétnézni egy igazi boltban, a következőket ajánljuk:

  • Ruha: Mivel Szeged a turkálók fővárosa, itt most ezeket nem soroljuk fel. (De a kedvenceiket megírhatjátok kommentben!)
  • Lakástextil: sok kilós turkálóban remek (akár vadonat új) darabokat lehet kifogni az eredeti ár töredékéért.

Ezeken kívül még igazi kincsekre lehet bukkanni garázsvásárokban, bolhapiacon. Ti milyen secondhand boltokat ismertek még Szegeden és a környékén? Kommentben írjátok meg!

Vöröslencse dahl

Szerző: levendulajoga.pat

Gyors és különleges indiai jellegű étel. Vegán, hozzáadott olaj nélkül is elkészíthető, az alapanyagok hulladékmentesen beszerezhetőek.

  • 1 nagyobb vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • kb 200 g vöröslencse
  • 3-4 paradicsom (vagy sűrített paradicsom)
  • kb 200 g spenót (mirelit vagy friss)
  • 4-5 dl víz
  • 1 kiskanál őrölt vagy tört csili, vagy 1 egész csilipaprika
  • 2 teáskanál garam masala
  • + bármilyen kenyér vagy lepény (teljes kiőrlésű liszt + víz, olaj nélkül serpenyőben kisütve)

A vöröslencsét elkezdem főzni (elég gyorsan kész a többi hüvelyeshez képest). Amikor felforr, hozzáadom a foghagymát, vöröshagymát, a hámozott és feldarabolt paradicsomot, valamint a csilit. Amikor a lencse már elég puha, beleteszem a spenótot is. Végül hozzá adom a garam masalát, és még pár percig főzöm.

Friss paradicsommal és spenóttal kevésbé homogén a végeredmény
Házi készítésű lepénnyel

Step by step

Kell némi idő ahhoz, hogy megtapasztaljuk, a hulladékszegény megoldások nem nehezítik meg az életünket, csak átalakítják.

 Ahhoz is kell némi idő, hogy kialakuljanak az ezzel kapcsolatos rutinjaink, felleljük a beszerzési forrásokat, megtanuljunk mértékkel fogyasztani, és hogy rájöjjünk: a hulladékszegény alternatívák sokszor tovább kitartanak, mint a hagyományos megoldások, így hosszú távon nem is feltétlenül drágábbak.

 Éppen ezért ha egyszerre csak egy-egy területen térsz át új megoldásokra, sokkal kevésbé érzed tehernek, és sokkal inkább egy örömteli felfedezésnek, amivel jót teszel magadnak és a környezetednek! 

Felelősség a vsárlásban

Tudatos fogyasztóként elég sok dolgunk van egy termék kiválasztásával, majd a megvásárolt termékkel, ha igazán lelkiismeretesek akarunk lenni. Hogyan lehetünk jó gazdái a megvásárolt árunak?

Vásárolj olyan termékeket, melynek gyártója törekszik a fenntarthatóságra, és nem pusztán zöldre mossa magát!

Lehetőség szerint vásárolj szezonális, helyi, vagy nem túl messziről érkező termékeket!

Csak olyan élelmiszert, ruhát, háztartási és egyéb eszközöket vásárolj meg, amire tényleg szükséged van, és nem csak porosodni fog 1-2 használat után. Ez érvényes a használt cikkekre is!

A megvásárolt élelmiszert ne hagyd megromlani! Tervezd meg előre a saját vagy családod étkezését. Arra is figyelni kell, hogy ne merüljenek feledésbe az elkészített ételek a hűtő mélyén!

Ha valamit már nem használsz, add el, ajándékozd el!

A hazavitt csomagolóanyagok sorsáért is felelős vagy! Ha nem tudsz csomagolásmentesen megvásárolni valamit, próbálj legalább szelektíven gyűjthető csomagolást hazavinni, és tedd a megfelelő hulladékgyűjtőbe. Addig is vigyázz rá, hogy ne szennyeződjön be! (Lám, lám, mennyivel egyszerűbb csomagolás nélkül… )